Az Európai Unió számottevő szabályozással lép fel a határokon átnyúló szervezett gazdasági bűnözés ellen. Az ilyen bűncselekmények elkövetőinek leleplezése nehézségekbe ütközik, mivel sokszor áttekinthetetlen céghálók és bábszemélyek, azaz strómanok mögé rejtőzve, a háttérből irányítják a szálakat. Az uniós szabályozás fő célja a szövevényes vállalati struktúrák (céghálók) átláthatóvá tétele, hogy visszaszoríthatók legyenek az olyan gazdasági bűncselekmények mint a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, az adócsalás vagy a korrupció. Cikkünkben feltérképezzük, hogy az uniós tagállamok – köztük Magyarország - milyen működési mechanizmus alapján hozták létre a cégek átláthatóságát elősegítő tényleges tulajdonosi nyilvántartásokat, és milyen szankciók alkalmazhatók, ha egy cégnél ”kihullanak a csontvázak a szekrényből”, azaz kiderül, hogy a cég nem valós adatokat szolgáltatott. Kitérünk arra is, hogy melyik fázisban tart az uniós tényleges tulajdonosi regiszter, azaz a BORIS felállítása, működése. Bognár Alexandra és Suller Noémi, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda kollégáinak szakértői írását közöljük.
Az elmúlt hónapokban jelentős nyilvánosságot kapott az élelmiszerek (és egyéb termékek) ún. kettős minőségben történő forgalomba hozatalát tilalmazó, illetve az ilyen kereskedelmi gyakorlatot szankcionáló jogszabályok elfogadása és ezeknek 2022. májusában való hatályba lépése. A sajtóban a közelmúltban több híradás jelent meg arról, hogy az ilyen kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozások súlyos bírságra számíthatnak. E szabályok élelmiszerek tekintetében történő gyakorlati alkalmazása ugyanakkor jelenleg még számtalan kérdést vet fel.
Május 4-én zárult le a részletes vita az Országgyűlés előtt arról a törvényjavaslatról, amelynek célja szerkezetátalakítási irányelvként ismert (EU) 2019/1023 irányelv átültetése a magyar jogrendbe. Az irányelv célja egy olyan intézmény bevezetése, amellyel a még életképes, ugyanakkor financiális gondokkal küzdő vállalatok megmenthetőek lesznek. A szerkezetátalakítási eljárás a magyar jogrendben hiánypótló jelentőséggel bír, mindemellett segítséget nyújthat az elhúzódó koronavírus miatt pénzügyi válságba került vállalatoknak talpra állni.
Mostanra a mindennapjaink alapvető részévé váltak a digitális óriásvállalatok, mint a Facebook, a Google, vagy az Amazon szolgáltatásai, amelyek már-már államhatalomhoz hasonló befolyást gyakorolnak egyes területeken, meghatározó szerepük van nem pusztán gazdasági, de társadalmi folyamatokban is. Ez a szabályozó hatóságok figyelmét is felkeltette, nem véletlen, hogy az EU évek óta törekszik a techóriások megzabolázására. De milyen eszközeik vannak erre? Dr. Nagy András, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédjének írását közöljük.
A visszaélés bejelentő rendszerekről egyre többet olvashatunk, ráadásul 2021-től egy EU-s irányelv értelmében olyan szabályok lépnek életbe, amelyek tovább erősítik ezen rendszerek elterjedését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy jól működő visszaélés bejelentési rendszer esetén gyorsabban derül ki pl. a munkahelyi zaklatás, a cégen belüli lopás, nyilvántartások, dokumentációk kétes kezelése, de akár a saját vállalkozás indítása a munkáltató ügyfeleinek elcsábítására. A vállalati kultúrában ennek ellenére továbbra sem népszerűek a visszaélés bejelentési rendszerek.
De hogy állunk Magyarországon és Európában a visszaélés bejelentő rendszerekkel? Mit mutat a közelmúlt tapasztalata? Mi változik 2021-től, mire készüljenek a cégek? Erről kérdeztük dr. Bognár Alexandrát, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértőjét.
A fogyasztók és vállalkozások egyaránt készülnek a fekete péntek ("Black Friday") típusú kampányok rejtette lehetőségekre. Az ünnepek előtti leárazások előnyös árakhoz segítik a fogyasztókat, de a vállalkozásoknak is lehetőséget teremtenek arra, hogy még inkább megnöveljék az ajándékozással teli időszak bevételeit. Magyarországon az ilyen kampányok csak a 2010-es évek második felében terjedtek el igazán, nagyszabású reklámhadjáratokkal és célirányos értékesítési stratégiákkal. Ezekre azonban nem csak a fogyasztók figyeltek fel. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már 2015-ben metodikusan vizsgálni kezdte a piacon megjelent Black Friday típusú stratégiákat és az utóbbi 5 évben több ehhez kapcsolódó döntést hozott. Az ellenőrzés idén is elkerülhetetlen. Az alábbiakban a GVH gyakorlatát hívjuk segítségül ahhoz, hogy megértsük pontosan mire is fog figyelni a hivatal az ünnepeket megelőző reklámkampányok és más kereskedelmi gyakorlatok ellenőrzése során. Nagy András, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédjének írását közöljük.
A fizetésképtelenségi jog eljárási szabályainak korszerűsítése - ami alatt elsősorban az emailen történő kapcsolattartást és a videókonferenciák elfogadhatóságát kell érteni - és az adós és a hitelezők közötti egyezségkötés elősegítése, valamint a vállalkozások reorganizációját előtérbe helyező jogi megoldások bevezetése érdekében nyújtotta be a kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) módosításának javaslatát. Szalóki Gergely, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda partnerének írását közöljük.
Januárra már be is léphetnek.
A termelékenység viszont nem nő ezzel párhuzamosan.
A hatóságok hatástalanították.
Erőset lépett a fogyasztóvédelem.
150-200 milliárd forintnyi plusz forrást húzhat így be az állam.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
